A csillagászat egyik legdinamikusabban fejlődő területe a Naprendszeren kívüli bolygók (exobolygók) kutatása, melynek újdonságairól rendszeresen beszámolunk rovatunkban. Az elmúlt körülbelül két évtizedben több mint 200 exobolygót fedeztek fel, melyek szinte mindegyike óriásbolygó, a csillagához igen közel keringő "forró Jupiter" típusú planéta. A műszerek és észlelési módszerek fejlődésével egyre kisebb tömegű objektumokat sikerül észlelni, egészen mostanáig azonban nem állíthattuk, hogy a Földhöz hasonló tömegű égitestet is találtak Naphoz hasonló csillag körül.

A most felfedezett, eddig egyértelműen a "legföldszerűbb" exobolygó a Gliese 518 jelű csillag körül kering, mely a Libra (Mérleg) csillagképben, a Földtől 20,5 fényévre található égitest. Ezzel egyike a hozzánk legközelebbi 100 ilyen égitesteknek, vagyis kozmikus értelemben "itt van a szomszédban". A körülbelül 0,3 naptömegű, viszonylag hűvös légkörű, M3V színképtípusú csillag kora a mi Napunkéhoz hasonló, mintegy 4,3 milliárd év (a Nap körülbelül 4,6 milliárd éves).

Precízebb mérések

A Napunknál kb. 50-szer halványabb csillag körül két éve már találtak egy legalább 16 földtömegű planétát (GL 581b). Ez a Neptunuszhoz hasonló tömegű égitest 0,41 Cs.E. távolságban, 5,4 nap alatt kerüli meg csillagát. A megfigyelések alapján már ekkor is sejthető volt, hogy van még egy exobolygó a rendszerben - de az akkori adatok alapján ezt nem sikerült igazolni. A chilei La Sillán felállított 3,6 méteres távcsővel, valamint a HARPS jelű spektrométerrel azonban minden korábbinál pontosabban sikerült meghatározni a Gliese 518 látóirányú sebességének változását. Egy csillag mozgását csekély mértékben a körülötte keringő planéták is befolyásolják, enyhén ide-oda "rángatva" azt - így utalhat a csillag mozgása a körülötte keringő objektumokra.

A detektor 3,6 km/h pontossággal képes a sebességet megállapítani - utóbbi érték egy ember sétálósebességéhez közeli. A máig ismert 13 darab, 20 földtömegnél könnyebb exobolygó közül 11-et ezzel a rendkívül pontos berendezéssel találtak.  A korábban csak feltételezett második bolygó létezését a HARPS spektrométerrel egyértelműen sikerült bizonyítani.

A Föld és az új bolygó mérete (ESO)

A Föld "testvére"

Az új égitest a mérések alapján viszonylag kis tömegűnek bizonyult, és mindössze 13 nap alatt kerüli meg csillagát, azaz kb. 14-szer közelebb mozog hozzá, mint amilyen távol a Föld járja körül a Napot. Tömege körülbelül ötszöröse bolygónkénak, átmérője pedig közel másfészer nagyobb a Földénél. A fenti tömeg és átmérő a megfigyelési módszerből adódóan minimális értékeknek tekintendő - azonban a statisztikai vizsgálatok azt mutatják, hogy nagy valószínűséggel ehhez közel lehetnek a valódi értékek. A jelek alapján tehát egy Földhöz hasonló, bolygónknál valamivel nagyobb planétával van dolgunk.

A csillaghoz közeli helyzete ellenére a bolygó ideális pozícióban van a felszíni víz megjelenése szempontjából. Egy ilyen vörös törpe sokkal gyengébben sugároz, mint a Nap, ezért az ún. lakhatósági zóna is közelebb található hozzá, mint a Naprendszerben. A lakhatósági zóna az az elméleti tartomány egy csillag körül, amelyben a modellek alapján tartósan létezhet folyékony víz a bolygó felszínen. Ma már tudjuk, hogy a lakhatósági zóna csak durva elméleti közelítés - mégis fontos támpontot ad a kutatásokhoz.

Az eddigi legígéretesebb planéta

Tény, hogy a korábban felfedezett távoli planéták között eddig nem akadtunk ennyire "ígéretesre". A korábbi legkisebb tömegű, biztosan kimutatott exobolygó az OGLE-05-390L jelzéssel ellátott planéta. Ennek minimális tömege 5,9 földtömeg, azonban annyira messze kering a csillagától, hogy felszínén szinte biztosan nincs folyékony víz. Szintén komoly "vetélytárs" a Gliese 876 körüli exobolyó 7,5 földtömeggel - ez az objektum azonban mindössze 2 nap alatt kerüli meg csillagát. E szerint nagyon közel mozog hozzá, felszíne pedig annyira forró lehet, hogy ott folyékony víz ezért nem fordulhat elő.

A Naprendszeren kívüli eddig ismert bolygók közül az élet lehetősége és kutatása szempontjából ez tehát az eddigi leginkább perspektivikus égitest. Mindezeken felül egy kb. 8 földtömegű harmadik bolygó is elképzelhető a rendszerben, amely 84 nap alatt kerüli meg a csillagot. Az elmúlt évek kutatásai alapján egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a vörös törpecsillagok körül is gyakoriak a planéták. Ez kedvező jel, hiszen ezekből van a legtöbb a Tejútrendszerben, és a hozzánk legközelebbi száz csillagból nyolcvan ilyen.

forrás: Kereszturi Ákos [origo]